Az Szja tv. 69. § (6) bekezdése szerint a természetbeni juttatás után a kifizetőnek 44 százalék adót kell fizetnie. Ha azonban a természetbeni juttatás reprezentáció vagy 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándék, akkor annak éves értékéből nem kell a kifizetőnek ezt az adót megfizetnie azon rész után, amely

a reprezentáció esetében nem több mint az adóévre elszámolt éves összes bevétel 0,5 százaléka, legfeljebb 2,5 millió forint,
üzleti ajándék esetében nem több, mint a foglalkoztatottak éves átlagos
állományának és 1500 Ft-nak a szorzata.

A foglalkoztatottak létszámát az adóévi statisztikai átlagos állományi létszám, és társas vállalkozás esetében az adóév során a kifizető tevékenységében személyesen közreműködő tagok számával kell meghatározni. Az egyéni vállalkozó saját maga is beszámít a létszámba.

Ezeket a szabályokat kell alkalmazniuk a vállalkozásoknak és az egyéni vállalkozóknak, továbbá e szabályok vonatkoznak az egyéb szervezetek közül a lakásszövetkezetekre, a társasházakra, az ügyvédi irodára, a szabadalmi ügyvivő irodára, a közhasznú társaságra, a Műsorszolgáltatási Alapra, a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében létrejött szervezetre, a víziközmű társulatra, a befektetési alapra, az egyéb alapokra, a magánnyugdíjpénztárakra, az önkéntes biztosító pénztárakra stb. is. E rendelkezéseket kell alkalmaznia az államháztartás szervezeteinek is (azoknak amelyeket az államháztartási törvény alapján az államháztartás működési rendjéről szóló jogszabály ilyennek minősít), így például a központi költségvetési szerveknek, a helyi önkormányzati, a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerveknek, a társadalombiztosítási alapoknak, a társadalombiztosítási költségvetési szerveknek. Fontos tudnivaló, hogy a 2,5 millió forint értékhatár a juttatóra vonatkozik és nem értelmezhető annak egyes szervezeti vagy hálózati egységeire külön-külön.

Az általános szabálytól eltérően a társadalmi szervezet (egyesület, párt stb.), a köztestület, az egyházi jogi személy és az alapítvány (ideértve a közalapítványt is) esetében, az általa nyújtott reprezentáció és a 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladóan általa adott üzleti ajándékok együttes értékéből a közhasznú, illetve a cél szerinti tevékenysége érdekében az adóévben elszámolt összes ráfordítás 10 százaléka, illetőleg az adóévben elszámolt összes bevétel 10 százaléka (ha ez utóbbi a kevesebb) után nem kell a közterheket megfizetni.

Ha a magánszemélyt külföldi szervezet látja vendégül (részesíti reprezentációban), vagy ilyen szervezettől kap 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékot, akkor a szja szerint adózó magánszemélynek nincs adófizetési kötelezettsége. Ha a külföldi partner (hivatali, üzleti, diplomáciai stb.) 10 ezer forintnál nagyobb értékű üzleti ajándékot ad, akkor a szja szerint adózó magánszemélynek az általános szabályok szerint keletkezik adó- (és eho-) kötelezettsége (az üzleti ajándék szokásos piaci értéke egyéb jövedelemnek minősül) [Szja tv. 7. § (1) bekezdés s) pont].

Átdolgozott változat a 2003-ban hatályos törvények szerint.
Archívumba került: 2009.10.01
© 2019 Reprezentáció