Ha a kifizető az előző pontban meghatározott értékeket meghaladó összegben nyújt reprezentációt, ad üzleti ajándékot, akkor a meghaladó rész értéke után 44 % adót kell fizetnie. Ha az üzleti ajándék egyedi értéke több, mint 10 ezer forint, akkor az a keretbe nem számítható be, annak egész értéke után kell az adókötelezettséget teljesíteni. Az egyértelmű alkalmazhatóság érdekében a rendelkezések további fogalmakat is rögzítenek:
adóév: a számvitelről szóló törvény szerinti gazdálkodónál az üzleti év, egyébként az adózás rendjéről szóló törvény szerinti adóév [Szja tv. 69. § (10) bekezdés a) pont];
elszámolt éves összes bevétel: a kifizető által az adóévre vonatkozó beszámolóban - ide nem értve az összevont (konszolidált) beszámolót - kimutatott (ennek hiányában az adóév utolsó napjára vonatkozó könyvviteli zárlat alapján megállapított) összes bevétel, egyéni vállalkozónál az adóévi vállalkozói bevétel [Szja tv. 69. § (10) bekezdés b) pont].
A számviteli törvény hatálya alá tartozó kifizetők esetében az elszámolt összes bevétel a számviteli törvény alapján határozható meg. Ide tartozik az értékesítés nettó árbevétele, az aktivált saját teljesítmények értéke, az egyéb bevételek, a pénzügyi műveletek bevételei, a rendkívüli bevételek.

Az egyéni vállalkozónál minden, az adóévben befolyt bevételt figyelembe kell venni, csökkentő és növelő tételek nélkül. Az összes bevételnek része a támogatás címén elszámolt bevétel is abban az adóévben, amikor annak figyelembe vételét a törvény előírja.
A költségvetési szerveknél az összes bevétel alatt az alaptevékenység és a vállalkozási tevékenység szakfeladatain elszámolt pénzforgalmi bevételeket kell érteni.
Az önkormányzatoknál a normatív támogatás is része a bevételnek, függetlenül attól, hogy azt az önkormányzatnak tovább kell adnia a fenntartott intézmények működtetésére.
A társadalombiztosítási járulékról szóló törvény módosítása alapján nem kell járulékot fizetni a reprezentáció és az üzleti ajándék címén adott juttatás után akkor sem, ha azt biztosított (pl. alkalmazott) részére nyújtja a kifizető [Tbj. 4. § k) pont 1. alpontja].

Az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény rendelkezése szerint:

ha a reprezentáció, üzleti ajándék után nem kell szja-t fizetni, akkor eho-t sem kell,
a reprezentáció és az üzleti ajándékozás adóköteles értéke után (függetlenül attól, hogy azt biztosított kapja vagy sem) a kifizetőnek az ezekben részesülő magánszemély illetőségétől függetlenül kell eho-t fizetnie [Eho tv. 3. § bb) pont].

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerint a reprezentációs juttatás, illetve az üzleti ajándékozás nem képezi a munkaadói járulék alapját. Vagyis, ha a munkáltató munkavállalót is részesít reprezentációban (mert például a kifizető által rendezett üzleti vacsorán a kifizető alkalmazottja is részt vesz), akkor ez után nem kell munkaadói járulékot fizetnie [Flt. 40. § (1) bekezdés].
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény a Szja törvényben meghatározott reprezentáció és üzleti ajándékozás címén adott természetbeni juttatásra fordított kiadást és annak közterheit „ismeri el” költségként. (Tao. tv. 3. sz. melléklet B/2. pont).

Átdolgozott változat a 2003-ban hatályos törvények szerint.
Archívumba került: 2009.10.01
© 2019 Reprezentáció